Szabványok és irányelvek

Bár termékeink természetesen az összes irányadó szabványnak és előírásnak megfelelnek, mi folyamatosan többre törekeszünk: Célunk, hogy ezeket lehetőleg túl is teljesítsük. Mindezt azért, hogy az ügyfeleink által – jogosan – elvárt extra biztonságot elérhetővé tegyük.

EN ISO 374-1:2016 – A vegyvédelmi kesztyűkre vonatkozó szabvány módosítása

A vegyvédelmi kesztyűknek meg kell felelniük az EN ISO 374-1 európai szabvány követelményeinek. A szabvány a hitelesítést illetően alapvető változtatásokon esett át.

Az 1. rész (a vegyi kockázatokra vonatkozó terminológia és teljesítménykövetelmények) fontos módosításokat tartalmaz:

  • A vizsgálandó vegyi anyagok száma 12 helyett 18.
  • Az alacsony vegyszerek elleni védelmet nyújtó, vízálló kesztyűkről szóló résznél elhagyható a csőrös főzőpohár.
  • A kesztyűtípusok „A”, „B” és „C” kategóriákba történő besorolása.
  • A termékjelölésben történt módosítás: Egy Erlenmeyer-lombik piktogramja, különböző számú betűkkel a teszteléskor alkalmazott vegyszerek típusától függően.

A védőkesztyűk új jelölése:

„A” típusú áthatolással szembeni ellenállás: legalább 6 vizsgálati vegyszer esetében egyenként legalább 30 perc.

„B” típusú áthatolással szembeni ellenállás: legalább 3 vizsgálati vegyszer esetében egyenként legalább 30 perc.

„C” típusú, áthatolással szembeni ellenállás: legalább 1 vizsgálati vegyszer esetében legalább 10 perc.

A vizsgálandó vegyi anyagok számának növelése: Az új szabvány értelmében kibővült a tesztkatalógus.

Akárcsak korábban, a gyártó alkalmazási útmutatása továbbra is kiemelt fontosságú. A pontos védelmi követelményeket a munkahelyeken a tényleges tevékenységek kockázatfelmérésének keretében kell meghatározni, figyelembe véve a specifikus alkalmazási körülményeket. Az egyedi követelmények meghatározása a felhasználó, illetve az illetékes munkavédelmi szakember feladata, a védőkesztyűk specifikus védelmi teljesítményéről pedig a gyártó adhat felvilágosítást. Az uvex az uvex Chemical Expert System formájában az egyes áthatolási idők meghatározásához egy többnyelvű, online platformot kínál. Ezenfelül tapasztalt munkatársaink szívesen állnak rendelkezésére a helyszínen, illetve a Lüneburgban található, védőkesztyűkre szakosodott központunkban. Kollégáink szívesen adnak tanácsot minden, a vegyvédelmi kesztyűkkel kapcsolatos kérdésére.

DIN EN 388:2003 – Védőkesztyűk mechanikai kockázatok ellen

A DIN EN 388:2003 európai szabvány írja le a munkavégzés közben fellépő mechanikai kockázatok elleni védőkesztyűk követelményeit, vizsgálati módszereit és jelöléseit. A meghatározott vizsgálati módszerek a karvédőkre is alkalmazhatóak (azaz a védőruházat azon részeire is, amelyek nem kapcsolódnak a kesztyűhöz vagy a ruházathoz).

A védőkesztyűket minden mechanikai veszély vonatkozásában a vizsgálati eredmények alapján sorolják teljesítményszintekbe. Az adott értékeket a kesztyű piktogramja mellett található számjegyek adják meg (0-tól 5-ig, ahol a 4-es, ill. az 5-ös a legjobb érték).

A DIN EN 388:2003 szabvány a következőképpen határozza meg a mechanikai kockázatokat és terheléseket, valamint azok vizsgálati módszereit:

  • Kopásállóság:
    A védőkesztyű kopásállóságának vizsgálatához az anyagot nyomás alá helyezett csiszolópapírral dolgozzák meg. Referenciaértékként az anyag kilyukasztásához szükséges ciklusok száma szolgál.
    (A legmagasabb teljesítményszint: 4 = 8000 ciklus.)
  • Vágással szembeni ellenállás:
    A védőkesztyű vágással szembeni ellenállásának vizsgálatához forgó körvágókést használnak, mely állandó sebességgel vágja át a kesztyűt. Referenciaértékként a referenciaanyaggal történő összehasonlítás, ill. az abból adódó mutató szolgál.
    (A legmagasabb teljesítményszint: 5 = 20-as mutató.)
  • Szakítószilárdság:
    A szakítószilárdság vizsgálatához első lépésben bevágják a védőkesztyű anyagát. Referenciaértékként az anyag továbbszakításához szükséges erő szolgál.
    (A legmagasabb teljesítményszint: 4 = 75 newton.)
  • Szúrásállóság:
    A szúrásállóság vizsgálatához a kesztyűt egy (szabványosított) lyukasztóval szúrják át. Referenciaértékként az átlyukasztáshoz szükséges erő szolgál.
    (A legmagasabb teljesítményszint: 4 = 150 newton.)
Teljesítményszint12345
Index≥ 1,2≥ 2,5≥ 5≥ 10≥ 20

EN 388:2016 – A vágásvédelmi kesztyűkre vonatkozó szabvány módosítása

A vágásvédelmi kesztyűkre vonatkozó védelmi osztályokat Európában korábban a DIN EN 388:2003 szabvány határozta meg. A technikai anyagok – az ún. „nagy teljesítményű szálak” – folyamatos fejlődése miatt szükségessé vált az említett termékek besorolási és vizsgálati módszereinek módosítása. Ezeket a változtatásokat a DIN EN 388:2016 szabvánnyal vezették be.

Az EN 388:2016/ISO 13997 szabványnak megfelelő vizsgálati módszer

  • A módosítás azokra a vágásvédelmi kesztyűkre vonatkozik, melyek anyaga tompítja a pengéket (például üveg- és acélszál).
  • Az ISO 13997 szabvány szerinti kiegészítő vizsgálati módszer: A kesztyű vágással szembeni ellenállását egy éles tárgy segítségével határozzák meg, amely nagyobb erővel, egyetlen ponton érintkezik az anyaggal.
  • A vizsgálat során egy hosszú, egyenes pengét húznak végig a tesztdarab mentén. Ennek révén megállapítják, hogy mekkora minimális erőre van szükség, hogy a tesztdarabon egy 20 mm-es vágást ejtsenek.
  • Az eredményt newtonban (N) adják meg, és ennek alapján sorolják be a vágásvédelmi kesztyűt az adott vágásvédelmi osztályba.
TeljesítményszintABCDEF
Érték newtonban≥ 2≥ 5≥ 10≥ 15≥ 22≥ 30

Videó: A védőkesztyűk vágással szembeni ellenállásának EN 388 és ISO 13997 szabványok szerinti vizsgálata

DIN EN 407 – Védőkesztyűk termikus kockázatok ellen

A védőkesztyűkkel szemben támasztott minimális követelményeket és azok különleges vizsgálati módszereit a termikus kockázatokra vonatkozóan a DIN EN 407 európai szabvány szabályozza. A szabvány szerinti tanúsítvánnyal rendelkező védőkesztyűk megóvják a viselőjüket például a kontakthőtől, a sugárzó hőtől és az olvadt fémek kisebb fröccsenéseitől.

Ugyanakkor a szabvány nem vonatkozik a hőártalom ellen védő kesztyűk speciális alkalmazásaira, így például a tűzoltósági alkalmazásra vagy a hegesztésre. A DIN EN 407 szabvány szerint a hőártalom ellen védő kesztyűknek a következő jellemzőkkel kell rendelkezniük:

  • Nehezen gyulladnak meg, lángterjedésük alacsony.
  • Hőátadásuk csekély (védelmet nyújtanak a sugárzó, a konvektív és a kontakthővel szemben).
  • Ellenállnak a magas hőmérsékletnek.

A DIN EN 407 szabvány a következő kritériumok alapján vizsgálja és osztályozza a védőkesztyűket:

  • Gyúlékonysággal szembeni ellenállás:
    A védőkesztyűt 15 másodpercig gázlángnak teszik ki. Ezt követően megmérik, hogy mennyi idő telik el, amíg a kesztyű anyaga már nem lángol, illetve izzik.
    (A legmagasabb teljesítményszint: 4 = 2 másodperc utóégési idő; 5 másodperc utóizzási idő.)
  • Kontakthővel szembeni ellenállás:
    megmérik azt a hőmérsékletet (100–500 °C), amely ellen a kesztyű 15 másodpercen át anélkül nyújt védelmet, hogy a belseje több mint 10 °C-kal felmelegedne.
    (A legmagasabb teljesítményszint: 4 = +500 °C.)
  • Konvektív hővel (fokozatosan átadott hővel) szembeni ellenállás:
    megmérik, hogy mennyi ideig tart, amíg a kesztyű belseje – nyílt láng által leadott hő hatására – több mint 24 °C-kal megnő. 
    (A legmagasabb teljesítményszint: 4.)
  • Sugárzó hővel szembeni ellenállás:
    a védőkesztyűt sugárzó hőnek teszik ki. Megmérik, hogy adott mennyiségű hő mennyi idő alatt hatol át a kesztyű belsejébe.
    (A legmagasabb teljesítményszint: 4 = legalább 150 másodperc.)
  • Olvadt fém kisebb kifröccsenéseivel szembeni ellenállás:
    megmérik, hogy hány csepp olvadt fém emeli 40 °C-kal a bőr és a kesztyű anyaga közötti hőmérsékletet.
    (A legmagasabb teljesítményszint: 4 = több mint 35 csepp.)
  • Olvadt fém jelentős fröccsenéseivel szembeni ellenállás:
    megmérik, hogy hány gramm vasolvadék károsítja a (kesztyű belsejében rögzített) PVC-ből készült mesterséges bőrt.
    (A legmagasabb teljesítményszint: 4 = 200 gramm) 

    A DIN EN 407 szabvány szerinti vizsgálat során a védőkesztyűt minden termikus veszély vonatkozásában besorolják az adott teljesítményszinthez (a szintet 1-től 4-ig terjedő számjegyek jelölik, ahol a 4-es a legjobb érték). Fontos megjegyezni, hogy a kesztyű nem kerülhet kapcsolatba nyílt lánggal, ha az égésállóság vizsgálata során nem érte el a 3-as teljesítményszintet.

DIN EN 511 – Hideg elleni védelem

A hideg elleni védőkesztyűkkel szemben támasztott minimális követelményeket a DIN EN 511 szabvány szabályozza. A szabvány szerinti tanúsítvánnyal rendelkező kesztyűk megóvják a viselőjüket mind a konvektív (átadott), mind pedig a kontakthideggel (közvetlenül érintkező hideggel) szemben.

A termikus és mechanikai kockázatokkal szembeni védelemhez hasonlóan a védőkesztyűket itt is különböző szempontok szerint sorolják különböző teljesítményszintekhez. A teljesítményszinteket 1-től 4-ig terjedő számjegyek jelölik a piktogram mellett, ahol a 4-es jelöli a legmagasabb teljesítményszintet.

A hideg elleni védőkesztyűk teljesítményszintjeinek meghatározása:

  • Konvektív hideg:
    megmérik, hogy mennyi energia szükséges egy védőkesztyűvel ellátott, felmelegített (30–35 °C) műkéz hőmérsékletének megőrzéséhez a helyiség állandó hőmérsékletével szemben. (A kesztyű hőszigetelő tulajdonságát a műkéz és a helyiség hőmérséklete, valamint a hőmérséklet megőrzéséhez szükséges energia alapján számítják ki.)
  • Kontakthideg (ISO 5085 szabvány szerinti vizsgálat):
    a védőkesztyű termikus ellenállását egy hideg és egy meleg lemez segítségével határozzák meg. A kesztyű anyagát szigetelőként a két lemez közé helyezik, mérési eredményként pedig a hőmérsékletkülönbség változása szolgál (a referenciamintához viszonyítva).

Ezeken túlmenően a kesztyű vízhatlansága is vizsgálható az EN ISO 15383 szabvány szerint. Amennyiben 30 percen át nem jut víz a védőkesztyűbe, úgy a kesztyű kiállta a vizsgálatot (nincsenek külön meghatározott teljesítményszintek).

DIN EN 16350:2014 – Védőkesztyűk. Elektrosztatikus tulajdonságok

A tűz- és robbanásveszélyes munkaterületekre nézve a DIN EN 16350:2014 az első európai szabvány, amely meghatározza a védőkesztyűk elektrosztatikus tulajdonságainak vizsgálati feltételeit és a velük szemben támasztott minimális követelményeket:

  • Az áthatolási ellenállásnak kisebbnek kell lennie, mint 1,0 × 108 ohm (Rv< 1,0 × 108 Ω).</>i>
  • Tesztkörnyezet: 23 ± 1 °C levegő-hőmérséklet, 25 ± 5% relatív páratartalom.

Fontos! Az elektrosztatikus levezető tulajdonsággal rendelkező védőkesztyűk csak akkor hatékonyak, ha viselőjük kevesebb mint 108 ohmmal van földelve.

Termékeinket a DIN EN 16350:2014 szabvány szerinti vizsgálatnak vetjük alá, így mind termék-, mind pedig munkavédelmi célra alkalmasak.

Mire kell ügyelnie a felhasználónak?
A DIN EN 1149-1:2006 szabvány szerinti korábbi osztályozás már érvényét vesztette. A korábbi szabvány szerint vizsgált felületi ellenállás csak az anyag felületén történő töltésátadást adja meg, ezért nem elegendő a hatékony védelem biztosításához.

Mire használhatók a DIN EN 16350:2014 szabvány szerint hitelesített kesztyűk?
A DIN EN 16350: 2014 szabvány szerint sikeresen hitelesített védőkesztyűk használhatók tűz- és robbanásveszélyes munkaterületeken (például finomítókban), és a földelési lánc elengedhetetlen elemét képezik (kesztyű – védőruházat – lábbeli – talaj). Az elektrosztatikus tulajdonságok vonatkozásában a termékvédelem területén gyakran figyelembe veszik az elektrosztatikus kisülést is (angolul: „electrostatic discharge”, röviden: „ESD”). A DIN EN 16350:2014 szabvány szerint hitelesített védőkesztyűk az ESD-termékvédelem bármely területén alkalmazhatók. 

Megosztás Nyomtatás
uvex
SAFETY